A szeretet rejtekhelye

Az elkeseredés oka a harag. Haraggal társul a félelem, a sértődöttség, és az egyedüllét érzése is. Élheted velük életed az elkeseredettség erdejében, de nem lelheted helyedet, és nem lelheted nyugalmadat. A harag elemi ösztön, válasz a tehetetlenség érzésére, amikor úgy érzed, nem tudsz változtatni a belső poklon, vagy a külvilág történésein. A lényeg azonban ugyanaz. Vagy szenvedsz a mozdulatlanság kérges gyökereit eresztve, és követeled a változást, vagy toporzékolva futod az ismert köröket, és világok millióinak történelmén át keresed a választ rosszul megfogalmazott kérdéseidre.

A megváltás azonban nem kell, hogy szenvedéssel járjon. A helyeden vagy. Bármit is teszel, mindig is ott leszel. A félelem eltakarta szemeid elől, amit mindig is látni szerettél volna. Tiéd a kincs lelked tengerének mélyén. Azon a helyen, ami senki más számára el nem érhető. Egyedül te ismered az utat mélységes barlangjához, és egyedül te nyithatod meg szíved ládikájának lelakatolt fedelét.

Engedd be a fényt a lelked legmélyére, s látni fogod, hogy belőled árad, és hogy belőled áradt eddig is.

Engedd a sötétséget útjára, anélkül, hogy követnéd, merre szabadul. Engedd minden érzés árnyékát a semmibe veszni, s engedd önmagad gondolatát is eltűnni, elhagyni.

Meztelenül semmi egyéb nem marad, csak a fénylő tudat.

~Nerella